Elérkeztünk az ELKO EP redőnyvezérlők bemutatásának utolsó részéhez. Nem azért utolsó rész, mert nincs több redőnyvezérlős ötletünk, inkább azért, hogy ne váljon unalmassá, hogy hétről-hétre ezekről a “fránya” redőnyökről van szó. 

    Hogy tényleg ne legyen unalmas az utolsó rész sem, ezért most a legkomplexebb “intelligens otthon” rendszer,… a vezetékes, úgynevezett buszkommunikációs iNELS BUS System egyik redőnyvezérlő megoldását mutatjuk be. Amire e keretek között lehetőség van, az sajnos csak annyi, hogy az, aki még nem foglalkozott ilyen rendszerekkel, kapjon egy kisebb impulzust ebbe az irányba. Aki pedig ismeri a rendszereket vagy a mi rendszerünket, kapjon egy kis frissítő “sugallatot”.

    Az 1. ábrán a rendszerből kiemelve látható a redőnyvezérlés egyik megoldása a sok közül. A rendszer központosított, így a központi egységből kifutó buszvezetékre csatlakoznak a be- és kimenetek. Itt 4 redőnyt vezérlünk, redőnyönként 2-csatornás, box kivitelű (“pogácsa” méretű) relés modulokkal és egy 8 érintőgombos fali üveg vezérlővel minden redőny külön vezérléséhez. A relés modulok potenciálmentes váltóérintkezőinek megfelelő bekötésével elektromos reteszt is biztosítunk az irányok összekapcsolása elleni védelemre, miközben szoftveresen is beállításra kerülnek a reteszek. Minden egység a csavart érpáros busz vezetékre csatlakozik polaritás helyesen, ezen az érpáron kapják az egységek a tápfeszültséget (27 VDC) és ezen zajlik a kommunikáció is az egységek és a központ között. A redőnymotorok tápfeszültségét természetesen nem a busz feszültsége adja (nem is adhatja), azt külön kell a motorokhoz vezetékezni – a rajzon a hálózati feszültségről működnek a motorok. 

 

Az egész vezérlés működése a rajzból sejthető, de nem derül ki egyértelműen, hiszen minden működési algoritmus a programozás során dől el, így teljesen az igényekhez szabható. Megoldható pl. egy redőny egy nyomógombbal történő FEL/LE mozgatása is, de bármilyen feltétel szabható a programozás során. Hardveres feltétel is beállítható szoftveresen, ha a feltételekhez tartozó hardver telepítve van, tehát csatlakozik a buszhoz. 

    Természetesen a környezeti jellemzők mérésével – amennyiben az érzékelők a rendszerbe vannak integrálva -, azok értékeihez is hozzárendelhetők funkciók, így a redőnyök mozgatása is. Egyik tipikus példa erre a redőny leengedése alkonyatkor és felhúzása virradatkor. Egyedüli kérdés a fényérzékelés becsatolása a rendszerbe, melyhez több megoldás is létezik, mint pl. a fényérzékelő analóg bemenethez történő illesztése. A2. ábrán a legegyszerűbbet mutatjuk be, melynél a hagyományos alkonykapcsolóval érzékeljük a környezeti megvilágítást. Az alkonykapcsoló potenciálmentes relé kimenete a rendszer bináris bemeneti egységének egyik csatornájához kapcsolódik, így a kétállapotú jel aktuális állapotáról, állapotváltozásáról jelet kap a központi egység, ahol a programtól függően végrehajtódnak az utasítások, pl. menjenek le a redőnyök.

 

A bemutatott redőnyvezérlés rámutat arra is, hogy a buszos rendszer bekötése, vezetékezése nem egy ördöngösség. A rendszert nem ismerőket megnyugtatom, hogy a programozás sem az, – persze tanulás nélkül nem megy. 

    Ismerkedj meg a rendszerrel közelebbről, legyél rendszerpartnerünk és jelentkezz kétnapos rendszerpartneri képzésünkre, ahol megtanítjuk a rendszer telepítéséhez szükséges elméleti, gyakorlati és programozási ismereteket. Jelentkezési feltétel ugyan nincs, de alapokkal nincs idő foglalkozni, ezért jó, ha villamossági, elektronikai szakember vagy, de legalábbis értesz hozzá és a számítógép felhasználói szintű kezelése se probléma. 

    Ezzel egyelőre befejezzük a redőnyvezérléssel foglalkozó sorozatunkat. Reméljük sikerült összefoglaló ismereteket megosztani és némelyik megoldással konkrétan segítséget adni, ha most vagy később redőnyvezérlést kell megoldanod. 

Címke: ,

Leave a Reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..